Eltelt egy újabb nap itt vecsén,S olyan mint a többi a hét elején.Bár unalmasnak ígérkezik,mégis valahogy új barát érkezik.Csak sétáltam a szőlősben,S formákat kerestem a felhőkben.De egyszercsak a kerítés túloldalán,Kiskutyákat láttam a füvet szagolgatván.Az egyik rozsdabarna és csíkos,A másik fekete,de barna foltos.E két teremtmény szemében,huncutságot látni véltem.Hát odaszaladtam hozzájuk ismerkedni,De ők nem akartak barátkozni.Így odébbszaladtak pár lépéssel,S aprókat ugatván néztek rám nagy szemekkel.A fekete átszaladt a szomszéd kerítésen lévő lyukon,Mig a másik kíváncsian fejet forgatott.[...]Aztán látszott rajta hogy hazavágy,Hát elengettem ha ő így kíván.S búslakodva segítettem át a lyukon,S mikor átért,apró könnyek csordultak le arcomon.De nem ment rögtön haza,Hanem még kétszer visszaszaladt,S szomorúan nézem végig,Hogy új barátom a szomszéd kertjén szalad végig.